X. fejezet

Ez elmúlt hetekben sok időt töltöttem Krisszel, de a srácokkal is. Sőt megismerkedtem Rebecca-val is, aki ugyanott gyakornok, ahol Krisz. Iszonyat jófej és sokat voltunk együtt az elmúlt napokban. Vásárolgattunk, moziztunk, de volt olyan is, hogy csak leültünk a partra és beszélgettünk. Hihetetlen, de már egy csodás hónapja vagyok ebben a városban. Scarlet mondott egy próbatermet, ahol tudtam balettozni. Minden héten eljártam oda, volt, hogy többször is. Most is éppen a balett-teremben voltam. 

Még egy negyed órát gyakorlok, utána elmegyek ebédelni Becca-val.

Miután végeztem letusoltam és átöltöztem, majd elmentem a kajáldába, ahol Becca-val találkozom, a mobilom segítsége nélkül (!!!).
-Hellóóó!-ugrott a nyakamba Rebecca.
-Szia!-öleltem meg szorosan.

Kiültünk a teraszra és kértünk kaját.

-Na és mesélj, Marci hívott már azóta?-kérdeztt. Sokat meséltem neki magamról és tudott erről a sztoriról is.
-Hál’ istennek nem. De szerintem nem is fog.

Becca-val hazasétáltunk, miközben rengeteget beszéltünk. Hihetetlen mennyit tud rólam (és én róla) ahhoz képest milyen rövid ideje ismerjük egymást. Krisz már otthon volt, ezért megbeszéltük, hogy kimegyünk a partra.

-Cara holnap elmegyünk a nővéremékhez ebédelni.-jött oda hozzám Scarlet.
-Oké, akkor csinálok valamilyen programot magamnak.-nyugtattam, meg, hogy nem gond.
-Nem, dehogyis! Te is jössz velünk!-mosolygott.
-Tényleg? De biztos nem zavarok?-kérdeztem.
-Nem, már nagyon kíváncsiak rád.
-Oké.-mondtam, majd Rebecca-val felmentünk felöltözni. Mivel ő nem úgy készült, hogy fürdeni fogunk odaadtam neki az egyik bikinimet. Miután kijött a fürdőből én is átöltöztem, és lementünk a partra.

Nem mentünk el a kiépített strandig, hanem csak kisétáltunk a ház elé, így csak mi voltunk ott. Mi Krisszel rögtön beleszaladtunk a vízbe, de Becca kint maradt.
-Na gyere már be!-mondta Krisz.
Én közben láttam, hogy a szomszéd házból kijönnek a srácok. Mindenkin fürdőnadrág volt, szóval gondolom ők is fürödni jöttek. Mike elkezdett idiótán integetni nekem, mire nevetve visszaintettem.
-Becca, ne csináld már, nem is hideg!-győzködtem. A fiúk is rögtön beszaladtak a vízbe. Lepacsiztak Krisszel (egész jól összehaverkodtak). Krisszel telepatikusan megbeszéltem, hogy berángatjuk Rebecca-t a vízbe. Egyszerre kirohantunk Becca-hoz, Krisz a karját én meg a lábát fogtam és így rohantunk vissza, miközben Becca visíytozott.  A srácok csak röhögtek rajtunk. Miután Lraktuk Becca-t bemutattam őt a fiúknak, mert még nem találkoztak.
-Srácok ő Rebecca, Rebecca ő Ashton, Luke, Mike és Calum.-mutattam be őket egymásnak.

Csomó ideig még bent voltunk a vízben. Éppen Becca-val hülyültünk, amikor Luke hátulról megfogta a derekamat. Felsikoltottam, mert megijedtem és a keze is nagyon hideg volt a víztől. Luke nagyon jól szórakozott ezen, ezért elkezdtem fröcskölni, mire ő is elkezdett engem. Ott fröcsköltük egymást, mint az ötévesek, végül Luke odajött hozzám és lefogta a karjaimat. Hirtelen olyan közel voltam hozzá, hogy szinte összeért az orrunk. Csak néztünk egymás szemébe. Fogalmam sem volt mit kéne csinálnom. Aztán Rebecca, aki időközben kiment a többiekkel a nevemet kiáltotta, mire Luke elengedett én meg odafordultam.
-Kinga hív!-mondta, miközben felmutatta a mobilom. Gyorsan kiszaladtam a partra és felvettem a telefont.
-Szia Kinga!
-Sziaaaaa!-visított bele Kinga.
-Jesszus mi az?-kérdeztem nevetve.
-Megszületett az öcsém!!!!!!
-Mi???Uristen gratulálok!!!-kezdtem el visítozni, mire Krisz megkérdezte mi az.-Megszületett Kinga öccse!!!
-Kinga gratulálok!-rohant oda hozzám Krisz és ordította bele a telefonba. Kihangosítottam, hogy ő is hallja.
-És anyukád is jól van?-kérdeztem.
-Igen minden rendben!-még beszéltünk egy kicsit, de Kingának mennie kellett, szóval letettük. A többiek persze nem tudták, hogy mitől őrültünk meg ennyire, mert magyarul beszéltünk.

-Mi történt?-kérdezte Ash.
-Kingának megszületett a kisöccse!-közöltem az örömhírt.
Miután lement a nap hazamentünk és Rebecca elment. Lefürödtem és lementem a nappaliba. Együtt megnéztünk egy filmet. Mikor vége lett a filmnek, felmentem a szobámba és befeküdtem az ágyamba. Gyorsan kiszámoltam, hogy mennyi az idő Budapesten. Itt 11 óra volt, szóval ott délután 1 van. Felhívtam Kingát és vagy egy órát beszélgettünk. Mielőtt elaludtam, csak Luke járt a fejemben és az ahogyan álltunk egymás előtt.

IX. fejezet

Miután Ádámék elmentek én is elindultam. Mike nyitott ajtót.
-Heló!-ölelt meg.
-Szia
Bementünk a nappaliba ahol Luke és Calum verekedett(?), Ashton pedig nevetve nézte a jelenetet.
-Úgy látszik hozzá kell szoknom ehhez.-néztem a két verekedő srácot.
-Sziaaa!-indult meg felém Calum és ölelt meg, de olyan gyorsan jött, hogy kis híján elestünk. Aztán Luke is odajött és megölelt.
 Kimentünk a konyhába és ott beszélgettünk, mert Luke és Calum éhes volt. Míg Luke egy zacskó chipsen nyammogott addig Calum ketchup-os(???) kenyeret evett.
-Fúj te mit eszel?-kérdeztem fintorogva tőle.
-Szendvics, kérsz?-kérdezte teli szájjal, mire csak megráztam a  fejem. A pulton megszólalt a telefonom.
-Ki az?-kérdeztem Ashton-től, aki a legközelebb volt a mobilomhoz.
-Valami Marszi, vagy Marci-próbálta elolvasni a nevet-Nem tudom valami srác-mondta a képre mutatva.
-Marci?-kérdeztem döbbenten,-Az nem lehet-ráztam a fejem, majd felkaptam a mobilom és kimentem a terszra.
-Haló?-szóltam bele.
-Szia! Marci vagyok-szólt bele az exem(!).
-Szia! Miért hívtál?
-Csak meg akartam kérdezni, hogy hogy érzed magad Ausztráliában. Meg már hiányoztak a közös beszélgetéseink.
-Ez most komoly?- kérdeztem hitetlenkedve. Mit akar tőlem? Hiányoztak a beszélgetéseink???
-Hát…igen.
-Ööö oké…-kicsit fura volt a helyzet, de azért meséltem neki. És ő türelmesen hallgatott.
-És otthon mi a helyzet?-kérdeztem.
-Hát, ugyan itt nincs gyönyörű óceán és rohadt meleg, de azért elviselhető.-mondta mire elmosolyodtam,-Ja és tegnap láttam Kingát és az anyukáját. Mikor fog megszületni a kisöccse?
-Július elejére van kiírva.-mondtam és ekkor kaptam észbe, hogy a fiúk bent vannak,-Bocsi, de most mennem kell.
-Oké, majd hívlak. Szia!
-Szia!-mondtam és letettük. Uramisten. Mit csinálok? Ő az exem! És azt mondta, hogy holnap hív??? Felsóhajtottam és visszamentem a házba.
-Minden rendben?-kérdezte Luke.
-Hát most nagy hülyeséget csináltam. De nem igazán szeretnék beszélni róla.
-Oké. Na, kinek van kedve lemenni a partra?

Lesétáltunk a partra, ahol Luke és Calum folytatta a verekedést, amibe Ash is beszállt. Én leültem a homokba és mosolyogva néztem őket. Mike leült mellém.
-Szóóóval…Kivel beszéltél az előbb? Vagy tényleg nem akarsz beszélni róla?-kérdezte.
-Marci volt. Az exem.
-Óó… És miért hívott?
-Tudni akarta, hogy hogy érzem magam itt. Meg azt is mondta, hogy hiányoztak a beszélgetéseink.
-Valaki nagyon próbálkozik.
-Nem az nem lehet. Már majdnem egy éve szakítottunk.
-Hát te tudod!-mosolygott rám sejtelmesen.
-Ajj Mike tényleg nincs semmi! Már semmit nem érzek iránta! Oké?
-Oké-vigyorgott tovább,-na és ő, hogy érez irántad?-kérdezte, majd odament a srácokhoz.
Nem érezhet irántam semmit. Lehetetlen. Gyorsan kivertem ezt a fejemből és inkább odamentem szórakozni a fiúkhoz.
Mikor már sötétedni kezdett visszamentünk a házba.

- Csináljak valamit vacsorára?-kérdeztem mikor a konyhába értünk.
- Fel akarsz minket hízlalni, vagy szeretsz sütni?-kérdezte Calum.
- Szeretek sütni-nevettem.
- Hát akkor nem vesszük el tőled ezt az örömöt.-mondta Luke. Miközben én csináltam a vacsorát (mivel a srácok hűtőjében nem sok mindent találtam gondoltam összedobok egy extra különleges szendvicset), beszélgettünk, nevettünk Mike néha megpróbált segíteni, de nem igazán ment neki.
- Hogyan kell tükörtojást csinálni?-kérdezte Mike.
- Komolyan, ti min éltek, amikor turnén vagytok, ha egy tükörtojást se tudtok csinálni?-kérdeztem.
- Én tudok tésztát főzni!- büszkélkedett Luke.
- Jajj de ügyes vagy!- dicsértem meg Luke-ot és megborzoltam a haját.
- Naaa, én nagyon is büszke vagyok erre-röhögött.
- Oké, gyere Mike megtanítalak, tükörtojást csinálni…-mondtam. - Szóval veszel egy tojást és beletöröd a serpenyőbe.-mutattam, majd átadtam neki a serpenyőt.
- Ennyi? De hát ez rohadt egyszerű.
- Igen csak vigyázz, ne égjen oda-mosolyogtam és megfogtam azt a kezé amelyikben a fakanál van és megmutattam, hogyan kell csinálni.
- Jajj de romantikus-nevetett Ashton, mire mi Mike-kal értetlenül néztünk rá, aztán leesett az egész és Mike áőtkarolt engem mire elkezdtem nevetni.

-Istenem Cara…Ez isteni!-monta Cal miközben a szendvicset falta.
-Örülök, hogy ízlik. De nekem mennem kell.
-Biztos?-kérdezte szomorúan Ash.
-Igen, megígértem a barátnőmnek, hogy hívom.
-Oké. Na és holnap látunk?
-Hát még nem tudom mi lesz holnap.
-Majd hívunk, jó?
-Rendben, sziasztok!-köszöntem el tőlük.
-Szia!-köszöntek, majd a hátsó teraszajtón keresztül kimentem és hazasétáltam.

Kriszék még nem voltak otthon. Leültem a nappaliba és felhívtam Kingát FaceTime-on. Szinte azonnal felvette.
-Caraaaa!!! Mesélj mi van veled! Annyira hiányzol!
Rengeteget beszéltünk. Elmeséltem neki mindent, a srácokról, hogy Marci hívott és ő is mesélt, hogy milyen otthon.
-Nem hiszem el, hogy minden nap a 5 seconds of summerrel lógsz! Ez nem igazságos!
-Annyira jófejek, csak ők az egyetlen barátaim. Meg kéne ismerkednem másokkal is. Krisz egész héten dolgozik és a srácoknak sincs mindig idejük, én meg nem akarok egyedül lenni… Istenem de hiányzol!
-Te is nekem! Most mennem kell mert anya szólt, de majd hívjál! Puszi, szeretlek!!!
-Én is szeretlek! Szia!
Több mint két órát beszéltünk. Bekapcsoltam a TV-t, hátha van valami jó. az egyik csatornán rábukkantam a HIMYM-re, ami a kedvenc sorozatom, úgyhogy el kezdtem nézni. Jött egy értesítésem, megnéztem és mosolyogva láttam, hogy Mike egyik bejegyzésében vagyok.

Iszonyat jól éreztük magunkat :)! w/@CaraWoood

A mellékelt képet gyorsan lementettem. Retweeteltem a bejegyzést, majd leraktam a mobilom és tovább néztem a sorozatot. De közben nem tudtam letörölni a fejemről a vigyort.

VIII. fejezet

Miközben próbáltam rendbe rakni a házat a fiúk is felébredtek. Elsőként Michael kelt kel.
-Uhh basszus ez szép!-vigyorgott miközben fáradtan botorkált le a lépcsőn-mit műveltünk mi tegnap?
-Hát nekem nem egészen tiszta…
Mike segített a takarításban, így mire Calum felébredt már készen is voltunk.
-Jó reggelt!-köszönt.
-Jó reggelt!-mosolyogtam. Odasétált hozzám és a fejemet a kezei közé fogta.
-Jól vagy?-nézett komolyan a szemembe.
-Hát a fejem nagyon fáj és jó lenne tudni, hogy mi történt. De amúgy jól vagyok.
Calum sóhajtva ült le a konyhába a pulthoz. Mike és én követtük a példáját.
-Valamit raktak az italotokba, előfordul az ilyen.-mondta Mike. Csak meredtünk magunk elé percekig.
-Csináljak reggelit?-pattantam fel, de gyorsan vissza is kellett ülnöm mert fájdalom hasított a fejembe.
-Nyugi, jól vagyok!-nyugtattam meg a fiúkat akik aggódóan néztek engem-Szóval reggeli?
-Jöhet!-lépett be a konyhába Ashton és Luke.
Megreggeliztünk miközben megbeszéltük mi történt az este (Luke-nak és nekem kellett egy kis felvilágosítás).
-De amikor elkezdtetek rohanni mint az őrült a part felé egy kicsit elvesztettünk titeket. Ott nem tudjuk mi volt-mesélte Ashton.
-Na srácok nekem haza kell mennem.-mondtam.
-Oké. Mit csinálsz ma?-kérdezte Ash.
-Hát megbeszéltem Krisszel, hogy együtt ebédelünk.
-Este átjössz?-kérdezte Calum.
-Persze-mosolyogtam, majd elköszöntem tőlük és kimentem.

-Cara!-kiáltott utánam Luke.
-Igen?-fordultam vissza.
-Csak annyi, hogy sajnálom.
-Mit?
-Hát a tegnapot. Én adtam neked az italt és fogalmam sincs, hogy mi volt benne vagy, hogy ki rakta bele, de ha azt nem adom oda neked, akkor nem történt volna semmi.
-Luke ez nem a te hibád! Nem tudhattad, hogy ez lesz.
-Tudom. Csak szörnyen érzem magam emiatt.-mondta, mire odamentem hozzá és megöleltem.
-Ne érezd!-néztem a szemébe. Olyan kék volt! Szinte elvesztem benne.
-Te emlékszel, hogy mi történt amikor a parton voltunk és a többiek nem voltak ott?-kérdezte. Láttam rajta, hogy egy kicsit zavarban van.
-Nem, az a rész kiesett.
-Értem.-bólogatott miközben a piercingjét birizgálta.
-Miért, te emlékszel?
-Öhm, nem. Nem igazán.-a földet nézte, majd rámnézett-Akkor este találkozunk!-mosolygott.
-Oké-mosolyodtam el én is.-Szia!
-Szia!

Elindultam hazafele. Még hátrapillantottam egyszer és láttam, hogy Luke még mindig ott áll. Intettem neki, mire ő vigyorogva visszaintett.

Otthon végre levehettem a ruhámat. Lezuhanyoztam majd felöltöztem.

Krisz elküldte SMSben az étterem címét én meg beírtam a telefonom GPS-ébe(alig 3 napja vagyok itt még nem is ismerem a várost J). Lecsekkoltam magam az előszobai tükörben, belepakoltam a fontosabb cuccokat a táskámba és elindultam. Csodálatos érzés volt járni Sydney utcáit. Nagy nehezen, de megtaláltam az éttermet. Inkább olyan gyorskajálda szerű volt hangulatos terasszal.
Krisz a bejáratt előtt várt engem.
-Szia!-köszöntem és adtam neki egy puszit.
-Szia!-szorosan megölelt-Mi történt tegnap? Nagyon aggódtam!
-Üljünk le előszőr, aztán elmesélem.
Leültünk a teraszra, rendeltünk kaját, majd belekezdtem a sztorimba. Krisz döbbenten hallgatta végig.
-Uristen Cara, annyira sajnálom. Az én hibám, nem kellett volna elhívnalak a buliba.
-Dehogyis! És jól vagyok, semmi bajom és azon kívül, hogy nem emlékszem mindenre még jól is éreztem magam!-nevettem.
-Ez akkor sem vicces.-mondta komolyan.
-Krisz, jól vagyok, ne aggódj. Csak felejtsük el, oké?
-Oké-sóhajtott.
-Várjunk! Itt senki nem érti mit beszélünk! Wáá ez nagyon jó!-ujjongtam.
-Te bolond vagy-röhögött rajtam Krisz.
-Na és mesélj milyen a munka?

Vagy 2 órát beszélgettünk, röhögtünk és hülyültünk Krisszel. Kingát is felhívtuk, vele is rengeteget beszéltünk. Aztán késő délután elindultunk hazafele. A parkokon keresztül mentünk.

-Ú Cara figyelj, az van, hogy Ádám ma el szeretne vinni 

Scarlet családjához és-kezdte el a mondatát de belevágtam.

-Nyugi, a srácokkal leszek este.

-Oké. De nem baj ugye?

-Dehogy!-mondtam mire átkarolta a vállam és így mentünk 

tovább egészen hazáig.